Unitlinked.eu blog

Ígértem már itt a blogban több olyan szolgáltatást, melyek komoly támogatást jelenthetnek azoknak akik befektetési egységekhez kötött életbiztosítással igyekeznek megtakarítani hosszú távú céljaik eléréséhez, anyagi biztonságuk megteremtéséhez. Elkészült az első, egyedülálló szolgáltatása az oldalnak, a unitlinked.eu MyChart.

Nem régen vettem végig az oldalon a biztosítók által kínált befektetés-támogató rendszerek működését, és már ekkor ígéretet tettem rá, hogy hamarosan egy olyan szolgáltatást mutatunk be, ami jelentősen túlmutat ezeken. A unitlinked.eu MyChart szolgáltatása egy olyan professzionális program, melyen keresztül a brókerek, tőzsdei kereskedők által is használt eszközökkel tudja egyszerűen elemezni a unit-linked életbiztosításokban található befektetési alapokat. Speciálisan úgy választottuk ki a program által kínált lehetőségeket, hogy azok alkalmazhatóak legyenek a befektetési alapok világában, valamint egyszerűen elsajátítható és megérthető legyen a működésük. A MyChart programmal egyszerre akár 10 befektetési alapot is megfigyelhet (amennyiben ennél többet szeretne, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot és igyekszünk megoldást találni rá), hogy mindig ki tudja választani azt aminek a legjobb a várható teljesítménye, szélsőséges esetben pedig időben jelzést kapjon róla, hogy érdemes elhagyni a kockázatosabb piacokat. Úgy gondolom, egy olyan megoldást sikerült alkotnunk, amivel egy kevés időráfordítással mindenki meg tudja alkotni egyéni befektetési stratégiáját, hogy a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően a maximális hozamot érhesse el.

Rövid kis ízelítő a programból. A programban több mint 900, életbiztosításokban megtalálható befektetési alapot elemezhet. Ehhez olyan eszközök állnak a rendelkezésére, mint a mozgóátlagok, trendvonalak és különböző árfolyammozgás figyelések. A unitlinked.eu MyChart az Ön elvárásainak megfelelően ellenőrzi napi szinten a megfigyelt eszközalapokat, és e-mailben értesíti Önt, ha valamelyikkel kapcsolatosan változás történt, így érdemes lenne azt elhagyni, vagy ellenkezőleg, érdemes lenne bele pénzt irányítani. A változás nem történik meg automatikusan, mindig Önnek kell eldöntenie, hogy valóban szeretne-e pénzt áttenni, vagy épp kivenni az adott befektetési alapból. És ami nagyon fontos: jelen szolgáltatásunk ingyenes, és ígéretet teszek rá, hogy az is marad.
A MyChart részletesebb leírását és a hozzátartozó segédanyagokat itt találja, ha szeretne egy példát olvasni a működésére, akkor pedig kattintson ide.

A MyChart-al kapcsolatban szívesen várunk minden visszajelzést, ötletet és kritikát. Célunk a programmal egy olyan szolgáltatás megalkotása volt, mely valódi és érthető támaszt nyújt azok számára, akik fontosnak érzik az öngondoskodást, és szívesen ismerkednek kicsit a befektetések világával. Ezért természetesen továbbra is igyekszünk az igényeknek megfelelően alakítani, fejleszteni. Hamarosan pedig egy új, hasonlóan innovatív szolgáltatást is bemutathatok majd az oldalon.

A unitlinked.eu MyChart szolgáltatás bevezetéséhez képest ugyan apró változás, de itt jegyezném még meg, hogy elindult hírlevelünk. Bejelentkezve a "saját menü" menüpont alatt tudja beállítani szeretne-e tőlünk hírlevelet kapni, és ha igen, milyen esetben.

Az eredeti bejegyzés az alábbi címen érhető el:
http://www.unitlinked.eu/blog/elindult_a_mychart.php

Mára egyre több vállalkozás használja a tartam nélküli (ún.: whole life) unit-linked életbiztosítást mint a cafeteria elemét, vagy mint az adóoptimalizálás eszközét. Kevesen vannak azonban tisztában vele, milyen adók és egyéb költségek is terhelik ezt a biztosítási terméket pontosan.
A unit-linked életbiztosításokat a cégek általánosan két célra használják:
1. Cafeteria elem: a vállalkozás a munkavállalói részére köt szerződést, melynek egyértelmű célja, hogy a cég számára minél kisebb költség mellett jusson a dolgozó számára minél nagyobb nettó juttatás.
2. Hosszú távú pénzkivétel a vállalkozásból: a cég a tulajdonosára/tulajdonosaira köt szerződést, melynek célja, hogy a tulajdonos(ok) a későbbiekben minél kedvezőbb feltételek mellett emelhessék át a pénzt a cégből a magánszámlá(juk)ra.

Cafeteria elemként a unit-linked életbiztosítás igazi ellenfele az önkéntes nyugdíjpénztár, hiszen mindkét esetben egy – várhatóan – hosszú távú megtakarításról beszélünk.
A nyugdíjpénztári befizetés után a cégnek (a minimálbér 50%-ig, havi 39.000 Forintig) 19,04% Szja-t kell megfizetnie. Így ha egy vállalkozás évi 200.000 Forintot tervez egy munkavállalójára ebben a formában fordítani, úgy annak számlájára a valóságban 200.000 – (200.000 x 0,1904) = 161.920 Forintot helyez el.
A unit-linked életbiztosításba befizetett pénz ezzel szemben a vállalkozás és a munkavállaló számára teljes mértékben költségmentes, így a fenti példánál maradva mind a 200.000 Forint a dolgozó számlájára kerül. De mindez csak addig igaz, amíg az életbiztosítási számla nem kerül át a munkavállaló nevére, és ő nem nyúl hozzá. Amint ez megtörténik, a munkavállalónak egyéb jövedelme keletkezik, ami után (2011-ben) 16% Szja-t és 27% EHO-t kell megfizetnie. Ezáltal az adómentesség csak látszat, mivel a 200.000 Forintból 122.640 Forinthoz jut hozzá összességében a dolgozó.
Az összehasonlítás alapján tehát az mondható, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb ha a vállalkozás az erre szánt keretet önkéntes nyugdíjpénztárba utalja, de érdemes kitérni egy fontos dologra.
A fenti számítások csak akkor állják meg a helyüket, ha az alkalmazott a nyugdíjára kívánja fordítani az összeget, és csakis a korhatár elérésekor. Amennyiben a munkavállaló előbb hozzá kíván nyúlni az összeghez, vagy más célra használná, az önkéntes pénztárral jelentősen rosszabbul jár. Ebben az esetben, a bér jellegű juttatással érdemes összehasonlítani a unit-linked életbiztosítást, melyből a biztosítás jön ki jobban (a fenti példánál maradva, bér jellegű juttatás esetén a dolgozó kezében kevesebb mint 100.000 Forint maradna).

Összességében tehát az mondható el, hogy amennyiben a vállalat a munkavállalói nyugdíjára szeretné költeni a cafeteria keretét (vagy annak egy részét), úgy a dolgozó számára előnyösebb a nyugdíjpénztár. Azonban ha más célra, egy univerzálisan felhasználható megtakarítást kíván finanszírozni, úgy jó megoldás a unit-linked életbiztosítás, mivel a bérjellegű kifizetésnél nagyságrendekkel kedvezőbb az alkalmazottak számára.

Az eredeti cikk: http://cikkpress.com/homalyos-kerdes-megeri-e-az-ul-biztositas-cafeteriakent.html

A Teljes Költség Mutató (továbbiakban TKM) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (unit-linked) számára létrehozott költségmutató, melynek célja, hogy összehasonlíthatóvá tegye az egyes termékeket árazásuk szerint.

A költségek számításához a TKM tábla egy típuspéldát vesz alapul a következők szerint: 35 éves férfi köt életbiztosítási szerződést 232.000 Ft-os éves díjjal. A díjat évente csoportos beszedési megbízással fizeti, és csak a kötelező kockázati biztosítási elemeket választja.
A TKM tábla a fenti esetre 10, 15 és 20 évre számol minden olyan költséget, ami a befektetés értékét csökkenti.

A TKM tábla egy nagyon jó kezdeményezés – a sokáig összehasonlíthatatlan – életbiztosítások összevetésére, azonban sajnos sok hiányossággal rendelkezik.
Ezek közül a legfontosabbak:
– egy meghatározott éves díj mellett került kiszámításra: Sok termék esetében a költségek nagyban függnek az éves díj nagyságától, magasabb éves díj esetén csökkennek. Így ha valaki nem 232.000 Ft-os éves díjjal, hanem annál lényegesen magasabbal kíván szerződést kötni, annak fals, akár teljesen helytelen információt is mutathat.
– A fixen beépített kockázati elemeket számolja: Ha az egyik termékben van egy fix, magasabb kockázati biztosítás a másikban pedig nincs, akkor nem teszi lehetővé a két termék összehasonlítását azonos szolgáltatások mellett.
– Ugyan nem róható fel a TKM táblának, de tény, hogy ezeknél az életbiztosításoknál nagyon fontos a befektetési alapok hozama, ami semmilyen módon nem szerepel benne. Egy olcsó, de rossz hozamú befektetés pedig semmivel sem jobb egy drága, de jó hozamúnál, sőt…

Összességében a TKM tábla egy nagyon jó kezdeményezés. Azok számára, akik kizárólag megtakarítási céllal szeretnének egy átlagos díjú szerződést kötni, megközelítőleg elegendő is a tájékozódásra (hozamok még ekkor is hiányoznak). Azoknak viszont, akik magasabb összeggel, esetleg további kiegészítő biztosításokkal szeretnének szerződést kötni, érdemes magukat ennél jobban beleásni a piacba.

Az eredeti cikk: http://cikkpress.com/a-teljes-koltseg-mutato-es-hianyossagai.html

Az életbiztosítások megjelenésének elengedhetetlen feltétele volt a csillagász, Edmond Halley által 1693-ban megalkotott halandósági tábla. Ez tette lehetővé, hogy matematikai alapokon lehessen számolni az egyes személyek kockázatait, és így kialakulhasson a mára hatalmasra duzzadt életbiztosítási üzletág.
Az életbiztosítási szolgáltatás már a kezdetektől fogva két irányra bomlott. Egyrészről kialakultak a kockázatkezelést vállaló kockázati életbiztosítások, másrészről pedig a megtakarítási és öngondoskodási célt szolgáló biztosítások.
A kockázati életbiztosítás lényege, hogy a biztosító a megfizetett díjak ellenében vállalja, hogy a biztosított halála esetén a kedvezményezettek részére kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben a biztosított a futamidő lejártakor életben van, úgy a biztosító nem fizet vissza semmit.
A megtakarítási célú életbiztosítások kezdetben a kockázati életbiztosítások pontos ellentétei voltak. A biztosított megfizette a biztosítási díjat, melyért cserében a biztosító vállalta, hogy a biztosított életben léte esetén egy meghatározott összeget fizet ki számára a futamidő lejártakor. Ugyanakkor, ha a biztosított nem élte meg a tartam végét, úgy a teljes összeg a biztosító társaságnál maradt.
Jól látható, hogy a két típus teljesen más célt szolgál(t). Míg az egyik kizárólag a hátramaradottakról való gondoskodást tűzte ki célul, addig a másik az öngondoskodást. A kettő átfedéseként jött létre a mai napig nagyon népszerű vegyes életbiztosítás, ami vagy lejáratkor, vagy halál esetén, de mindenképp teljesít kifizetést az ügyfél felé.
Az 1950-es évektől kezdődően alakult ki egy új típus, az úgynevezett befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás. Ennek újdonsága, hogy a biztosító a szerződő által befizetett pénzt az ügyfél utasításának megfelelően befekteti, és a befektetés eredményét fizeti ki a kedvezményezett(ek) számára lejáratkor, vagy a biztosított halálakor.

Az eredeti cikk: http://cikkpress.com/az-eletbiztositasok-kialakulasa.html

Az Aviva biztosító a múlt hét végén tette közzé legutóbbi felmérésének eredményét a lakosság befektetési szokásairól, pénzügyi ismereteiről. A felmérés eredménye ismét rámutatott, hogy a magyar pénzügyi kultúra még eléggé gyerekcipőben jár.

Mi is az a unit-linked életbiztosítás?
Egy olyan – kifejezetten hosszú távra javasolt – megtakarítási forma, melyben a biztosító társaság a befizetett díjak jelentős részét az ügyfél által választott befektetési alapok befektetési jegyeiben helyezi el. Ezek az alapok pontosan meghatározott eszközöket (pl.: kötvény, részvény, stb.) vásárolnak, így az ügyfél láthatja mi áll a befektetése hátterében, ami által (elméletben) úgy hozhatja meg a pénzének elhelyezéséről a döntést, hogy tisztában van annak kockázataival, lehetőségeivel.

A probléma az, hogy a felmérés rámutatott, hogy ugyan az emberek negyede rendelkezik ilyen jellegű életbiztosítással, és újabb ötöde tervezi a szerződéskötést, de jelentős részük nem is ismeri a fent is említett (részvény, kötvény) befektetési eszközöket. Ebből már a gazdasági válság kirobbanásakor is komoly problémák adódtak, azonban ezek könnyen megismétlődhetnek. Aki egyszerűen csak fizeti a biztosításba a pénzt abban a hitben, hogy az ott biztonságosan termeli a hozamokat, az nagyon meglepődhet egy árfolyamesés esetén.

A kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében érdemes ezért előre alaposan tájékozódni. A unit-linked életbiztosítások hosszú távú szerződések, amik nagyban elősegíthetik egy-egy komolyabb anyagi szükségletet igénylő cél elérését, ezért megéri rááldozni egy órát, hogy pontosan megértse működésüket.

Az eredeti cikk: http://cikkpress.com/unit-linked-eletbiztositas-sokaknak-van-megse-ismerjuk.html